Kilentzedik Rész Különösön a vétkekröl.

Elsö Articulus A kevélységröl.

K Micsoda a kevélység.?

F A magunkhoz valo. rendeletlen szeretett. a mely nem hogy mindent az Istennek ajánlana, és tulajdonittana, hanem mindent magának tulajdonit, mondgya szent ágoston. de Civit. dei libr 14. Cap. 23. Eccli. 10. 14. 15.

K Nagy véteké a kevélység?

F. E legg elsöbb, legg nagyobb és legg veszedelmesebb a vétkek közöt.

Magyarázat.

Legg elsöbb. mert ez által vétkeznek az ördögök, és ebben is eset az elsö ember.

Legg nagyobb. mert mindenek felet ebánttya meg egyenesen az Istent. és atöbb vétkek is ettöl származnak. s. aug. supr ps. 18.

Legg veszedelmesebb. 1. mert még a jó erkölcsök közé is bé szijja magát. mondgya szent ágoston. epist 56. et. 109.

2. Mert annak eredetét magunkban hordozuk. és leg utolszor is hadgyuk azt el. s. aug. serm 1. supr. ps. 18. num. 14.

3. mert mikor a kevélység uralkodik. a szivben. a jele a meg vettetésnek. s Greg. moral. supr. job. libr 34. Cap. 18.

K Miért jele a kevélység a meg vettetésnek.?

F Elöször. mert a meg vettetekhez illik a kevélység. az ördög példájára. a ki-is a kevelyek királyának hivatik jób. 41. 45. 2. Mert az Isten ellene áll a kevélyeknek. és kegyelmit adgya. az alázatosoknak. jacob. 4. 6.

K Mellyek azok a külömb féle kevélységek. a mellyekért vétkes lehet az ember?

F. Azok négy félék. 1. A testi vagy a lelki, a természet, vagy a

(V/2. Catechismus Formájára valo közönséges. Oktatások: 1137)


Előző oldal | Következő oldal